Régen az MSZ 171/1 szabvány foglakozott az érintésvédelmi osztályozással. Ennek alapján I.II.III év. osztályról beszéltünk. A III. év. osztály a törpefeszültségre vonatkozott. A biztonsági követelményeket az MSZ 172/1 szabvány határozta meg. Törpefeszültség tekintetében volt érintésvédelmi és üzemi törpefeszültség. Ezek után jöttek az európai szabványok megjelenése, pl. MSZ EN 61140:2003 szabvány és társai. Most jelenleg MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány értelmében beszélünk SELV és PELV biztonsági törpefeszültségről és FELV nem biztonsági üzemi törpefeszültségről. Mi a különbség a biztonsági SELV és PELV törpefeszültség esetén. A primer és szekunder közötti elválasztás egyértelmű. A biztonság tekintetében a mai vagy régi előírások betartása jelent, jelentett nagyobb biztonságot?
Elképzelhető, hogy ismét én leszek az első hozzászóló, utánam majd a nagyok jönnek.
(Olyanok, akik majd bizonyítják, hogy csíp a védővezető nélküli dg. aljazatról üzemeltetett, a tápegység SELV törpefeszültségű oldalára csatlakoztatott berendezés fémteste. ;D)
A témánál maradva.
Sokat leírtam itt, most is le merem írni, hogy az MSZ 172/1. számú szabvány műszakilag, biztonságtechnikailag stabilabb, egyértelműbb volt, mint az MSZ HD 60364 számú európai szabványsorozat.
Ez az új szabvány háromféle törpefeszültséget állapít meg.
A SELV, az biztonsági törpefeszültséget jelent, mely földeletlen érintésvédelmi törpefeszültség.
A PELV az védelmi törpefeszültséget jelent, mely földelt érintésvédelmi törpefeszültség.
Van még üzemi, vagy működési törpefeszültség, ez a FELV. Ez nem biztonsági törpefeszültség, mint ahogy Novill is leírta.
Jó estét!
172-1
4.1.3.1. Az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerben nem szabad védővezetőt alkalmazni. Megjegyzések: 1. A védővezető alkalmazása az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerekben nem csak felesleges, de az esetleg máshon- nan történő potenciál-áthurcolással veszélyt is okozhat. A védővezetőt tartalmazó törpefeszültségű rendszerek nem tekintendők érintésvédelmi törpefeszültségűnek rendszerek üzemszerűen vezető részeitől
MSZ HD 4-41 414.4.1
A SELV áramkörökben legyen alapszigetelés az aktív részek és a föld között, A PELV-áramköröket és/vagy a PELV-áramkörökről táplált szerkezetek testeit földelni lehet.
Üdv JUVILL!
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. március 19., 20:18:25 DÉLUTÁN
Elképzelhető, hogy ismét én leszek az első hozzászóló, utánam majd a nagyok jönnek.
(Olyanok, akik majd bizonyítják, hogy csíp a védővezető nélküli dg. aljazatról üzemeltetett, a tápegység SELV törpefeszültségű oldalára csatlakoztatott berendezés fémteste. ;D)
Elmélet és gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
Gyakorlatilag van... (?)
Üzenet összefûzve: 2013. március 19., 21:59:28 DÉLUTÁN
Üdv!
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2013. március 19., 21:37:22 DÉLUTÁN
1. A védővezető alkalmazása az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerekben nem csak felesleges, de az esetleg máshon- nan történő potenciál-áthurcolással veszélyt is okozhat.
Hm.. Megint a földelő vezető hozza a nem kívánt feszültséget, mint a laptopnál?
Idézetet írta: Szirty Dátum 2013. március 19., 21:57:09 DÉLUTÁN
Üdv JUVILL!
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. március 19., 20:18:25 DÉLUTÁN
Elképzelhető, hogy ismét én leszek az első hozzászóló, utánam majd a nagyok jönnek.
(Olyanok, akik majd bizonyítják, hogy csíp a védővezető nélküli dg. aljazatról üzemeltetett, a tápegység SELV törpefeszültségű oldalára csatlakoztatott berendezés fémteste. ;D)
Elmélet és gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
Gyakorlatilag van... (?)
Üzenet összefûzve: 2013. március 19., 21:59:28 DÉLUTÁN
Üdv!
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2013. március 19., 21:37:22 DÉLUTÁN
1. A védővezető alkalmazása az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerekben nem csak felesleges, de az esetleg máshon- nan történő potenciál-áthurcolással veszélyt is okozhat.
Hm.. Megint a földelő vezető hozza a nem kívánt feszültséget, mint a laptopnál?
Elméletileg és gyakorlatilag is a villamos biztonságtechnika alapjait a szabványok és rendeletek alkotják.
Minden elmélet annyit ér, mint amennyit a gyakorlat belőle megvalósít.
Vonatkozik ez az SELV és PELV törpefeszültségekre is.
Gyakorlatilag van közöttük különbség. ;D
Üdv JUVILL!
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. március 20., 19:04:23 DÉLUTÁN
Elméletileg és gyakorlatilag is a villamos biztonságtechnika alapjait a szabványok és rendeletek alkotják.
Jó hogyne, hogyne. Egymás között vagyunk, nem a bíróságon!
A szabványok és rendeletek sokkal inkább a büntetőjogi felelősség alapjait alkotják nem a biztonságtechnikáét (IMHO).
Idézetet írta: Szirty Dátum 2013. március 20., 19:48:47 DÉLUTÁN
Üdv JUVILL!
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. március 20., 19:04:23 DÉLUTÁN
Elméletileg és gyakorlatilag is a villamos biztonságtechnika alapjait a szabványok és rendeletek alkotják.
Jó hogyne, hogyne. Egymás között vagyunk, nem a bíróságon!
A szabványok és rendeletek sokkal inkább a büntetőjogi felelősség alapjait alkotják nem a biztonságtechnikáét (IMHO).
"OMG. :D
De tényleg. ;D"
Amennyiben megengednéd, én inkább a villamos biztonságtechnikánál maradnék, itt most a SELV és a PELV törpefeszültségnél, annak a műszaki megvalósításánál, hol, melyiket lenne célszerű alkalmazni. Szakmai szempontból valahogyan ez jobban érdekelne. Mondjuk gyakorlati oldalról.
Az is érdekelne, hogy egy érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával, hogyan és miképpen történik ennek a felülvizsgálata?
Mondjuk a tápegységeknél. Mikor engedhető meg a földelt érintési törpefeszültség, és mikor kell a földeletlent alkalmazni.
Inkább erre lennék kíváncsi mint a kekeckedésre és a bírósági témákra.
További jó fórumozást!
Üzenet összefûzve: 2013. március 20., 20:22:38 DÉLUTÁN
Megjegyezném még továbbá, hogy egy villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat alkalmával általában a szabványokat, rendeleteket alkalmazzák, nem az jogszabályokat.
Üdv JUVILL!
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. március 20., 20:01:17 DÉLUTÁN
Inkább erre lennék kíváncsi mint a kekeckedésre és a bírósági témákra.
Hát nem én kezdtem (a verekedés úgy kezdődött, hogy visszaütöttem) :-)
IdézMegjegyezném még továbbá, hogy egy villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat alkalmával általában a szabványokat, rendeleteket alkalmazzák, nem az jogszabályokat.
Én meg azt jegyezném meg, hogy amit írtam azért írtam, mert tény, hogy olykor a herce-hurca arról szól, hogy kit kell seggbe qrni amikor valami baj van...
Őszintén szólva "bizonyos okokból" nem vártam hogy egyet fogsz érteni. Már "hivatalból" sem tehetnéd meg, barátok meg ugye hát... hmm... nem vagyunk :-)
Nálam a villamos biztonságtechnika a szabványokról szól és a rendeletekről nem a barátságról. :)
Maradok a témánál.
Izgatottan várom a válaszokat a SELV és PELV törpefeszültségek alkalmazását illetően.
Mivel az egyik biztonsági, a másik védelmi törpefeszültség.
Mit jelentenek ezek a fogalmak?
De válthatunk egy pár szót a FELV-ről.
Helló JUVILL!
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. március 20., 21:18:31 DÉLUTÁN
Nálam a villamos biztonságtechnika a szabványokról szól és a rendeletekről nem a barátságról. :)
Ahogy senkinél sem. Ilyesmi fel sem merült másban rajtad kívül (hiszen leírtad).
Szerintem csak értelmes szakmai vitának van helye a fórumon, ami építő jellegű. A villamos szakma egyre nagyobb követelmények elé van állítva. A szűkölő piac, az állandó továbbképzési kötelezettségek, változó rendeletek és szabványok tömkelege nehezíti az életünket. Egyre több problémával kell szembenéznünk. Úgy gondolom nagyobb megértést kell tanúsítanunk egymással. Csak az visz előre ha igazi szakmai tartalom kerül fel, ebbe bele fér sok minden. Az szakmai ismereteket itt is lehet tanulni, én sok mindent tanultam már innen.
Új létesítésnél kénytelenek vagyunk kiadni a szerelésről és felülvizsgálatról dokumentációkat. Nem lehet kihagyni például egy led tápegység felülvizsgálatát sem. Ma már nagyon sok féle tápegység kerül beépítésre, több féle vizsgálat és adat kerül be a minösitő iratba. El lehet ez mellett menni, de volt rá példa, hogy vissza dobta a hatóság a minősítő iratot. Mert nem voltak benne szerepeltetve a törpefeszültségű berendezések. Igen a SELV és PELV áramkörökről van szó. Előfordulhat olyan eset is amikor valaki nem tudja ezeket az elnevezéseket értelmezni. Ettől lehet nagyon jó szakember, mivel nem a mai szabványokon nőtt fel, vagy éppen nem fér hozzá a szabványokhoz.
Javasolnám, hogy egy kis időre térjünk vissza a SELV és PELV törpefeszültségre, valamint a törpefeszültségű berendezések felülvizsgálatára, és azok minősítő iratokban feltüntetésére. Legyen az ÉVF, vagy EBF.
Az MSZ 172/1 számú szabvány érintésvédelmi törpefeszültségről beszél, III-as ÉV osztályban. Az MSZ HD 60364 számú szabvány SELV, PELV és FELV törpefeszültségekről.
A FELV az működtetésre használatos, mint korábban írtam a SELV biztonsági, a PELV védelmi törpefeszültség. Korábban is kérdeztem, mikor melyiket szükséges alkalmazni, mi határozza meg ezt?
Egy érintésvédelmi minősítő iratban - a mérési jegyzőkönyvben - ezek szerepelnek, a megjegyzés rovatban TF, azaz törpefeszültség. Elég ennyit feltüntetni?
A másik az EBF.
A nevében is benne van, hogy erősáramú berendezésekre vonatkozik.
Azért, mert a berendezés törpefeszültségű, attól viszont még lehet erősáramú.
Véleményem szerint ezért is szükséges ezek felülvizsgálata is.
Ha konkrétan a erősáramú technikában használatos eszközöket vesszük alapul, akkor a SELV alá tartozik pl. a biztonsági csengőtranszformátor, gyakorlatilag minden, ami ketősszigetelésű és törpefeszültséget szolgáltat . A PELV estén megemlíthetjük a hagyományos lemezelt vasmagos biztonsági trafókat, míg a FELV esetén megemlíthetem pl. a halogénlámpákhoz használatos toroid trafókat, hiszen annak nincs sem védővezetővel ellátható része és nem osztott csévetestű, vagy esetleg a moduláris, potenciálfüggetlen kimenettel rendelkező vezérlőáramkörök. ::)
Nyilván a gyengeáramú technikában több készüléket lehetne említeni.
A SELV és PELV biztonságinak nevezett III.év. osztályba tartozó berendezéseknél nem minden esetben kettős szigetelésről beszélhetünk. Nagyon sok esetben nem is tudjuk vizsgálni mivel el vannak dugva, illetve beépítve. Sok esetben már inkább az elektronikus egységek a jelezőek. A tűzvédelmi szempontok a nem ellenőrizhető helyeken, azonosítási adatok hiánya, stb. Vizsgálni a szekunder oldal feszültség szintjét, a primer és szekunder oldal közötti szigetelést, a vasmagos régi rendszereknél a vastesthez való szigetelést, stb. A feszültség áthatolásnál nem igazán tudunk vizsgálódni az elektronikus egységeknél. Egyik továbbképzésen említették, hogy nagyon sok esetben a felülvizsgáló kollégák nem is szerepeltetik ezen SELV és PELV egységeket. Itt is azért amit nem igazán értek, hogy a PELV egységek mitől ( szekunder oldal törpefeszültségén kívül) biztonságiak.
A PELV-re azt mondja a szabvány, hogy védelmi törpefeszültség.
Ezt alkalmazzák pl. védőelválasztású transzformátoroknál.
Az áramköröket áthatolás ellen védő-elkülönítéssel kell védeni (de ez a SELV-re is érvényes) és földelt, vagy földeletlen áramkörök is megengedhetők.
A testeket megengedett összekötni a földel, vagy a védővezetővel.
Ez egy kicsit érdekes.
Na akkor lenne egy kérdésem ezzel kapcsolatban, nem elrugaszkodva a valóságtól.
A szétszerelt / oldallemez leszedve, esetleg kívülre tett winchi stb / hogyan minősítendő, ez ugye törpefeszültségről megy, a tápról sok mindent nem lehet tudni, még azt sem hogy biztonsági e egyáltalán, de így simán bele lehet nyúlni .
Persze asztali gépről beszélünk !
Mit mondtok erre, SELV-PELV-vagy FELV ??
És ha FELV, akkor nem szabadna szétszerelve üzemelnie??
Üzenet összefûzve: 2013. április 02., 21:14:53 DÉLUTÁN
BOCS AZ KIMARADT HOGY ASZTALI PC -RŐL VAN SZÓ !!
Üdvözlet!
Számítógép tápról annyit tudok hogy kapcsoló üzemű, védővezetővel ellátva,szerintem PELV.
Zárt rendszerű dobozba szerelve.Kimeneteik 12V,5V DC.
Azt hiszem a kulcs már megint a piszok angol rövidítésben rejlik. Ugyemlékszek valahol azt olvastam egyik Protective earth Extra-Low Voltage a másik Sealed earth Extra Low Voltage. Az egyik védőföldeléses a másik szigetelt. Mindkettőnél előírás a leválasztás más aktív áramkörökről. Ez teljessíthető MSZ EN 60742:1999 nek vagy a régi MSZ 9229 nek megfelelő transzformátorral és további intézkedésekkel mint a vezetékek elkülönítése és .... Én ha nem látok ezekre a szabványokra hasonlító feliratot egy tápegységen, biztosan nem említek se PELV se FELV ÉV módot és nem vizsgálom a további feltételek teljesülését. PELV esetén a fém testeket és az aktív áramkörök egy pontját a védővezetővel össze lehet kötni, SELV esetén vizsgálni kell az aktív áramkörök PE-től való szigetelését is. A FELV pedig egyszerűen nem ÉV mód így azt meghagyom az irányítástechnikusoknak és földelek mindent ami fémből van.
A téma, és ezekben a tisztánlátás nagyon fontos.
pl. MSZ HD 60364-7-702:2011 (úszómedencék és szökőkutak) esetében az 1.sávban a világítás szerelését..
EZ 12V AC-t jelent az 1-es sávban.
A LED szalag persze DC ellátást igényel, ezért itt megengedett a max. 30VDC is, a törpefeszültségű táplálás -SELV - védelem szükséges a 24VDC LED szalag táplálására.
DE az fontos, hogy még a táp (gyártmány) - elektronika- meghibásodása esetén sem lehet 30VDC-nél nagyobb. Az MSZ HD 60364-4-41:2016 -nyilván- kitér arra, hogy mi is a SELV megfelelő TR, tápegység..
Mindig látszik ezeken, hogy "bevizsgáltan" SELV, - az elektronikusan előállított egyenfeszültség kellő óvintézkedések megtörténtek?
Szóval mit is kell néznünk az elektronikus tápokon, hogy a max 30VDC-t minden körülmény között tudja? (szabványszámot, mint a bizt TR-on?)
Szerintem, ha minőségi az elektronikus táp és ellenőrzött forrásból származik, valamint a kettősszigetelés jele is rajta van, akkor elvileg csakis SELV lehet, mert az ilyen módon kialakított eszközök törpefeszültségű kimenete teljesen potenciálfüggetlen a bemenettől és legalább 4 kV-os átütési szilárdságot teljesítenek. A vezérlő áramköreik úgy vannak kialakítva, hogy elhalálozásakor a kimeneten 0 vagy ahhoz közeli feszültség jelenik meg. ...egyébként ezekre az eszközökre külön termékszabványok vonatkoznak.
Sajnos előfordulnak olyan 24V-os SELV-es elektronikus tápok, melyeknek hiba esetén és üres járatban a kimenetén megjelenhet 30V-nál nagyobb fesz, de már egy véletlenszerűen kicsi terhelőáram hatására azonnal visszaesik jóval a megengedett szint alá, ezért használatuk kétségek közötti.
Természetesen azt is meg kell jegyezni, hogy az online piac tele van olyan hamisítvánnyal és gagyi tápokkal, melyek zöme ugyan teljesíti a ráírt működési paramétereket, de vagy életveszélyes kialakításúak vagy hiba esetén válik élet- és tűzveszélyessé, ezért csakis visszakövethető és megbízható kereskedésekben célszerű ezeket megvásárolni, ahol ha kell, akkor műbizonylatot is tudnak hozzá keríteni.
Ha már így feljött, és csak másfél oldalas, elolvastam az egészet.
Annyit tennék hozzá, hogy ez a PELV, ennek a fele ez régen is megvolt, benne tudott lenni az érintésvédelmi törpefeszültség fogalmában (szóval most sem rosszabb a helyzet, mint az MSZ 172 idejében :) ). Konkrétan az üzemi vezetők földelése lehetőségről beszélek. Ez a 72-es szabványban le volt írva, hogy ha kell, akkor lehet, a 86-osban meg nincs emlegetve (de a magyarázatos könyvben szó esik róla, hogy lehet).
Ami a vitát illeti, szerintem nem a felülvizsgálónak kell eldönteni, hogy SELV vagy PELV kell-e egy létező konstrukcióhoz, hanem ha a gyártó földelést tartott célszerűnek, akkor azt. Keverednek az előírások, de mivel a -4-41-ben gyakorlatilag semmi követelmény nincs a földelésre/összekötésre, hát abból is látszik, hogy ez üzemi jellegű dolog (a 61140 előző kiadásában ez benne is volt, de azért írtam, hogy keverednek a dolgok, mert a 2016-osban meg nincs benne). A PELV-nek ugye egy hátránya van, a kezelő és a felülvizsgáló szempontjából, hogy a feszültségáthatolás lehetőségét meg kell vizsgálni.
Most épp nem tudom megnézni a szabványkönyvtárat, de a régebbi kiadású MSZ EN 60204-1 Gépek biztonsága. Gépek villamos szerkezetei. 1. rész: Általános követelmények szabványban hibavédelemre a PELV van javasolva (más módszerek mellett, de SELV nincs).
"másik Sealed earth Extra Low Voltage" Nem Sealed, hanem Safety.