Tûzvédelmi fõkapcsoló

Indította Gyurmaúr(fi-relé), 2011. július 06., 22:09:31 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Gyurmaúr(fi-relé)


Kedves Fórumtársak!
Végre sikeresen taggá váltam és meg is ragadnám az alkalmat, hogy megkérdezzelek benneteket, ha adva van egy családi ház esetén egy tokozott szekrényben elhelyezett- mondjuk- NH0-ás késesbizti, illetve egy "B" lépcsõs túlfesz/villámvédelmi egység,akkor ezen tokozott fedlapjára szoktatok-e valamilyen pl. VGK,KK,stb típusú "görgõs" tûzvédelmi kapcsolót tenni? Ugyanis, azzal tutira még az épületen kívûl lehet leválasztani az épületet, ha tûz, vagy egyéb más "havaria" esete áll fenn, mintsem, hogy a nappali és az éjszakai órák alatti -jobb esetben- 2x3db kismegszakítóval bénázzunk, nem?!
várom szíves válaszaitokat, illetve, gyakorlati tapasztalataitokat abban a tekintetben, hogy mennyire elterjedt ez a módszer, mely egyébként -ha jól tudom- pl. ikerház esetén eleve kötelezõ, hisz ott a 2 házrész villanyórái esetleg egymástól akár 10-15 méterre is lehetnek.
Üdvözlettel:
Gyurmaúr(fi-relé)

Novill

Alapból egy családi ház esetén nem kötelezõ tûzvédelmi fõkapcsoló, elfogadott a villanyóránál lévõ kismegszakító is. Nem tartom  két lakás esetén feltétlen szükségesnek. Viszont társasház esetén ahol több lakás van ott már szerintem kötelezõ a tûzvédelmi fõkapcsoló létesítése, ezek általában alagsorban pincében vannak elhelyezve. A tokozott elõlapjára elhelyezett tûzvédelmi fõkapcsoló csak olyan lehet amely a tokozott fedlap nyitásakor, illetve leemelésekor nem terheli a vezetéket, mert akkor ez a megoldás nem jó. Ezek a fõkapcsolók a méretlen oldalba vannak beépítve amely blomba bontás után lehet hozzáférni csak szerelés szempontjából. Nagyobb teljesítmény felvétel esetén már ezek a görgõs kapcsolók nem alkalmasak közvetlenül az áramkörök megszakítására. Itt jönnek képbe a különbözõ teljesítmény kapcsolók, amelyekkel már távvezérelve is megoldható a tûzvédelmi lekapcsolás.

nova

Családi házaknál nem igen van elterjedve a tûzvédelmi lekapcsolás általad leírt megvalósítása, inkább nagyobb fogyasztóknál. Manapság ott is távvezérelt megoldással, hogy ne a kapcsolótérben keljen keresgélni a lekapcsolás megoldását. Hanem a kezelõ személyzet közelében, bejáratok közelében.

Idézha tûz, vagy egyéb más "havaria" esete áll fenn, mintsem, hogy a nappali és az éjszakai órák alatti -jobb esetben- 2x3db kismegszakítóval bénázzunk, nem?!

Erre töbféle megoldást is el tudok képzelni:


  • Manapság minden családi házban van riasztó központ, mely külön funkció gombbal rendelkezik a tûzesetekre is. Ezt fel lehet úgy is használni, hogy nem csak az átjelzésre a távfelügyeleti központ felé hanem a leoldást is meg lehet oldani egy mágneskapcsoló vagy megszakító által.

  • A másik módszer amit a legtöbb bankfiókban és üzletben is alkalmaznak, az hogy a tûzvédelmi lekapcsolást egy bejárat mellé elhelyezett tûzvédelmi nyomógombról vezéreljük. Mágneskapcsoló vagy MN vagy MX tekerccsel ellátott megszakító segítségével. Persze ennek családi házas övezetben a használata eléggé macerás, gondoljunk csak a véletlen lekapcsolásokra  és a nem túl szép esztétikai megjelenésre is.


Tényleges tûzesetnél az áramszolgáltatóval simán le tudják kapcsoltatni a utcai hálózatot is. Inkább ipari környezetben érdekesek a tûzvédelmi kapcsolók alkalmazása, a nem hálózati áramellátó rendszerek miatt is. UPS, diesel aggregátor rendszerek, egyenáramú rendszerek.
Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

Gyurmaúr(fi-relé)

Urak, köszi a válaszokat! Azaz igazság, hogy én eddig sok helyen megfordultam, ahol volt (pl. VIV, EVIG, Csatári,stb) tokozott, benne NH00, vagy 0, sõt 1-es méretû késesbizti, abból is láttam már gR;0; gG/gL (állítólag ez a legjobb, fõként,ahol "B"-s szikraközös túlfeszvédelmi unit is van és ott pl. ebbõl legalább 80, de inkább 100A-es kell, hogy tutira ne oldjon ki a feszültségcsúcsoktól, melyek a villámcsapáskor keletkezhetnek, ezt egyébként a Kruppa Attilától tudom) és persze sok családi ház esetén volt is VGK, KK, stb típusú fõkapcsoló szerelve ( nem mindenhol a szerelõlaphoz rögzítették a kapcsolót, hanem nemes egyszerûséggel a fedélhez, fõként, ha "alatta" helyezkedtek el a késesbiztik) és volt,ahol nem volt "tûzvédelmi fõkapcsoló", mint ahogy -szerintem, helytelenûl- nincs késesbiztis csatlakozó tokozott sem, hiszen azt tudjuk, hogy a kismegszakítók szélsõséges hõmérsékleti,idõjárási körülmények között nem mûködnek hosszú ideig megbízhatóan. Többek közt épp ezért pl. a közvilágítási vezérlõszekrényekben, ill az oszlopoknál elhelyezett felfûzõ tokozottakban mind a mai napig porcelán olvadó biztiket helyeznek el. Mivel ugye a "Magyar sajátosságok" miatt a lakóépületek esetében az órák alatt erre nincs lehetõség, ezért lenne létjogosultsága -fõként az olyan családi házaknál, ahol 3 fázisos nappali és akár 3 fázisos éjszakai mérõ van- a késesbiztis, tûzvédelmi fõkapcsolóval ellátott csatlakozó tokozottnak. ::)   

Novill

Egyetértek vele, hogy tokozott késes biztosító szekrény szerelése megtörténjen a családi házaknál is. Ami lehet egy tipizált ,,B" típusú túl-feszültségvédelmi szekrény is.  Szerelés és bõvítés szempontjából is hasznos. De sajnos az estek többségében mikor megtudja a megrendelõ az anyag árat mindig az egyszerûbb változat kerül megvalósításra. Így mi is fõként a sima egyszerû változatú tipizált szekrényeket építjük be.  Ami azt jelenti, hogy a méretlen fõvezeték közvetlenül a tipizált mérõszekrénybe kerül bekötésre. Ez így van a B tarifás (éjszakai) mérés esetén is. Kisebb társas házak esetén már mi is beépítjük a késes tipizált tokozott szekrényeket. De a tûzvédelmi fõkapcsolókat csak nagyobb társas házaknál és ipari létesítményeknél építünk be, ami szintén tipizált és engedélyezett szekrényt jelent a méretlen oldalon.  Jó mûszaki megoldások léteznek, de a mai világban itt az anyagiak számítanak. Ez látszik a szerelési munkák megvalósításánál is.

Gyurmaúr(fi-relé)

Hát igen, ami a tipizált túlfeszvédelmi "szekrényt" illeti,az nálunk horrorisztikus áron megy, legalábbis,ami a Dehn Ventil-t illeti. De pl. kint a Németeknél ugyanaz a TN-S renszerû Dehn fele annyiba fáj, mint nálunk, szóval ajánlom szíves figyelmetekbe az ebay-t. Ha pedig valaki nem ragaszkodik a Dehn-hez, hanem "beéri" pl. az OBO-val, annak egyrészt a Kruppa kolléga nagyon fog örûlni, másrészt kábé 90 rugóba van a TN-S rendszerû, ha pedig elég a TN-C is, akkor még olcsóbb. A Pröpsterrõl még nem hallottam, hogy már kihozták-e a "B"-s jószágukat?! A tavaszi Sonepar jamborie-n aszonta, hogy nyár elejére meglesz a tipusengedély és hogy küldenek róla majd anyagot,de eleddig nem tették, szóval részemrõl nagy ??? Végülis, mindannyian képben vagyunk, miként kell összerakni egy "B"-s túlfeszvéd egységet tartalmazó, NH0-ás betétekkel ellátott, tetején 1, vagy ha ikerháznál szerelünk, akkor 2 db VGK-val, vagy KK-val megbolondított csatlakozó tokozottat, mely akár lehet Csatári vagy Hensel, estleg Ganz KK és akkor máris összeépíthetõ az órá(ka)t magábafoglaló tokozottal. Én általában azzal érvelek a szájhúzós üf-öknek, hogy tessék már utána számolni, mekkora kárt okozhat, egy az utcai 0.4kV-os -fõleg a 4 csigás,szabadvezetékes esetén- hálózatba bevágó -mondjuk "csak" 6-8kA áramerõsségû, 10-15kV feszültségû löket? kozmikus pályára áll az LCD, a notebook, az egyéb hozzákötött csecse-becse, a kerámialapos csodatûzhely, a konyhai játékszerek, kombi cirkó, stb. Na, ezután már nem szokott homlok ráncolás lenni...

Ermi

Tûzvédelmi fõkapcsoló elhelyezésével kapcsolatban az lennének kérdéseim.
Egy telephelyen több üzem külön épületben mindegyik saját betáplálással.
- Tûzvédelmi fõkapcsoló az épület külsõ falán?
Több üzem egy épületen belül külön betáplálással.
- Egy épület több tûzvédelmi fõkapcsoló?
Többszintes épület kapcsolószekrény 3. szinten. (2db 240-kábel betáplálás)
- Az épület külsõfalán megszakítva tûzvédelmi fõkapcsoló (vagy a 3. szinten kapcsolószekrényen is megfelelõ)?

Novill

Mi is a tûzvédelmi kapcsoló? Ez egy olyan, e célra kialakított és megfelelõen megjelölt leválasztó fölkapcsoló, amelynek a mûködtetésével tûzvédelmi feszültségmentesítés végrehajtható.  Ennek létesítését jelenleg a 28/2011.(IX.6.) BM rendelet írja elõ. Azon belül a 390. § (4) Az építmény villamos berendezését – beleértve a központi szünetmentes energiaforrásokat – központilag és szakaszosan, tûzszakaszonként is leválaszthatóan kell kialakítani. A leválasztás kialakítása nem vonatkozik a tûzszakaszon szerelvény nélkül átmenõ vezetékekre. Lakóépületben megengedett a fõkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható.
(5) A tûzvédelmi célú villamos berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön, egy helyrõl mûködtethetõ leválasztó fõkapcsolót kell létesíteni.
(6) A 391. §-ban felsorolt, tûzvédelmi szempontból jelentõs fogyasztók mûködését tûz esetén legalább az ott meghatározott ideig biztosítani kell.
(7) A tûzvédelmi célú villamos berendezések táplálását a fõkapcsoló elõtti külön kapcsolható leágazásról kell kialakítani.( 8 ) A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és olvadóbiztosítók rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. 391. § (1) A tûzvédelmi célú berendezések mûködését biztosító erõs- és gyengeáramú (jelzõ-mérõ, mûködtetõ és adatátviteli)
A fentieket kell értelmeznünk.

recens

Üdv.
Kérdésem az lenne, ha a tűzvédelmi főkapcsoló pinceszinten van elhelyezve és egy vagy több helyiségen keresztül megközelíthető csak.(főelosztóban)
(Az épület nem új létesítés.)
Ez elfogadott így?
-   ?
Vagy távműködtetésűt kell,kötelező felszereltetni a bejárat közelében?
Mi szabályozza ezt?

Novill

Magam részéről a bejárat közelében lévő elhelyezést támogatom, ami lehet távműködtetésű is. A jogszabályi irány mutatás mindig az érvényes OTSZ.