PEN vezetõ

Indította JUVILL, 2012. július 22., 09:07:06 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

petike199600

Novill!
TN rendszer: A transzformátor nulla pontja földelt. Az üzemi áramot vezető nullavezető betölti a védővezető szerepét is így PEN vezető lesz.Ezt kötjük egy nullázóvezetőn keresztül a berendezések fém testére.Testzárlatkor teljesen fémes uton záródik az áramkör.
Testzárlatkor fázis-nulla zárlat jön létre ami kioldja a zárlatvédelmet.
TT rendszer:A transzformátor csillagpontja földelt.Itt nullavezetőt vezetnek ki és nem PEN vezetőt. A földelést a létesítményen belül kell létrehozni.Itt a berendezések fém testére a PE vezetőt kötjük aminek a vége a föld.
Különbség? háát  :D a mérésben is van . Nullázásnál nullázási hurokellenállást kell mérni,TT-nél meg földelési ellenállást kell mérni.
A többi különbséget úgy gondolom hogy leírtam a leírásoknál.
Amit írtam az jó?
Megkapom a választ az eredeti kérdésemre?

Novill

Petike: onnan kezdve, hogy a transzformátor csillagpontja le van földelve a transzformátor állomásnál, és ez a földelt nulla vezető van kivezetve a hálózatra, innen próbáld végig követni rajzon az egészet.  Próbáld értelmezni rajzon keresztül "PE" vezető, "PEN " vezető alap fogalmát értelmezni, mert úgy érzem az alapokat kell megerősítened. Mindkét rendszerben vannak földelések, de a nullázás feltételeinél a hálózat vonatkozásában szigorúbbak a követelmények. Próbáld a transzformátor állomástól kiindulóan a fogyasztóig a hálózatot végig követni, hogy egyben lássad az egészet. Mert ez közelebb visz a megoldáshoz.
Az ötvezetős  nullázást alkalmazzuk többnyire a gyakorlati életben. Ezzel ugyan nem adtam teljes körű választ tudom, viszont el fogsz gondolkodni rajta. És ha ezután sem sikerül, majd segítünk.

petike199600

Akkor rajzoljam le az elképzeléseimet?
De akkoris a PEN vezető lesz rákötve a fogyasztó fém felületére egy nullázóvezetőn keresztül.
Nem? Bocs,ha akaratos vagyok!   ;D
A kérdésemet most TN-C rendszerre értem.Tudom a gyakorlatban nem alkalmazzuk de ezt is szeretném tudni.
Utána majd a TN-C-S rendszerről is ezek a kérdéseim.
Köszönöm szépen!

JUVILL


Petike!

Ha megnézed a tudásbázist, abban a hurokellenállás témát, ott találsz 3 db rajzot.
Ebből nézd meg a földelési hurokellenállás mérésre és a nullázási hurokellenállás mérésre vonatkozót, és olvasd el az ott leírtakat is.
Láthatod a TT rendszer és a TN rendszer rajzait.
Hozzátenném, ha a rendszer TN-C, azaz csak PEN vezető van a rendszerben, mert a vezető szabványos keresztmetszete erre lehetőséget ad, akkor a PEN vezető csatlakozik a berendezések testére. 

petike199600

Juvill!
Épp ez a kérdésem!
Ha PEN vezető csatlakozik a berendezések fém testére az miért nem veszélyes?
A PEN vezető vezeti az üzemi áramot is nem?

nyaki

Petike drága! :)
Bár nem vagyok Juvill, de ha megengeded, akkor válaszolnék.
A PEN csak a TN-rendszerben, azaz nullázásos rendszerben létezik. Ez ugye világos. A PEN-t minden esetben a szétválasztásnál leföldelik egy helyi földelővel, miután kapjuk a N-t és PE-t, ezáltal a PE-t kötjük a testre, nem a PEN-t. PEN-t közvetlenül a berendezésre csak szigorú szabályok betartása mellett lehet rákötni(!), de inkább kerülendő.
A TT-rendszer esetén nem beszélünk PEN-ről, csak N-ről. Azt meg megint nem köthetjük ugye közvetlenül a testre. Itt a helyi földelést kötjük a testre.
Az IT-rendszernél pedig végképp nem beszélünk PEN-ről, de még PE-ről is csak szigorú szabályok betartásával.

petike199600

Nyaki!
Köszönöm a válaszodat!
Tehát akkor ha már szétvan választva a PEN akkor a testen nincsen üzemi áram.
Ugye?
A PEN a PE sínre jön be? ott leföldelik és onnan megy el vagy az N sínre vagy ha van ÁVK akkor annak a bemenetére.
Ugye?
Ja még annyi hogy mik annak a követelményei hogy a PEN vezetőt rá lehessen kötni a fém testre.
Ekkor már jelen van az üzemi áram nem?
Köszönöm!

JUVILL


Petike!

Idézném neked az MSZ 172/1-1986. számú szabvány ide vonatkozó fejezetét.
Azért ezt a már hatályon kívül helyezett szabványt, mert szerintem a mai napig egyértelműbb, mint az MSZ HD 60364.

1.2.4.1. Nullázás (TN-rendszer): az érintésvédelemnek az a megoldása, amelynél a
             tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ez illetve a
             róla fémes csatlakoztatással leágaztatott vezetőt kötik az értinésvédelemmel
             ellátott villamos szerkezetek testére védővezetőként.

             Megjegyzés:
            1. A közvetlenül földelt üzemi vezető a többfázisú
             rendszerekben általában a nullavezetó (innen a "nullázás" elnevezés),
             egyfázisú vagy egyenáramú rendszerekben a középvezető. Bizonyos
             többletkövetelmények teljesítése esetén viszont nincs akadály annak sem,
             hogy a közvetlenül földelt, más üzemi vezetőt ("szélső vezetőt",
            "pólusvezetőt" vagy fázisvezetőt") alkalmazzák "nullázás" céljára.

            2. Az IEC TN elnevezésében szereplő első betű a rendszer tápponti földelését
            (T: térre - közvetlen földelés), a második betű a testre kötött védővezetőt (N:
            nullavezető) jelöli.
            3. Az IEC ezen kívül megkülönbözteti:
           - a TM-C rendszert, amelyben az üzemi nullavezetó közös (C: common) a
           védővezetővel?
           - a TN-S rendszert, amelyben az üzemi nullavezetőt a hálózat teljes
           hosszában szétválasztják (S: separated) a védővezetőtől és
          - a TN-C-S rendszert, amelyben a védővezető a hálózat egy részén közös, más
          részén el van választva az üzemi nullavezetőtől.
          A hazai szabvány ezt a megkülönböztetést nem alkalmazza.
          Hazai nullázott hálózataink túlnyomó része a felosztás szerint TN-C-S
          rendszernek minősülne.
         4. A KLÉSZ", illetve korábban az Érintésvédelmi Rendszabály a hatálya alá
         tartozó kommunális épületekben az olyan nullázást, amelynél az épület
         egyenpotenciálra hozó hálózata (ÉPH) össze van kötve a nullavezetővel,
         nullavezetővel egyesített földelőhálózatnak (NEFH) nevezi. 

Nem akarlak összezavarni, de ha már itt tartok, akkor idézném a TT rendszerre vonatkozó előírást is:

1.2.4.2. Védőföldelés közvetlenül földelt rendszerben (TT-rendszer):
             az érintésvédelmnek az a megoldá- sa, amelynél a tápláló rendszernek
             közvetlenül földelt pontja van, és az érintésvédelemmel ellátott villamos
             szerkezetek teste a tápláló rendszerrel fémesen össze nem kötött
            földeléshez van kötve.
Megjegyzés: Az IEC TT elnevezésében szereplő első betű a rendszer tápponti földelését (T: térre = közvetlen földelés), a második betű a testre kötött védőföldelést (T: térre = közvetlen földelés) jelöli. 


petike199600

Juvill!
Köszönöm a válaszodat!
TN-C-S rendszerben a szétválasztott szakaszon akkor a fém felületen nincsen üzemi áram ugye?
De miért?

JUVILL


A TN-C-S rendszer egy "kombinált" rendszer. Ha elolvasod az előző hozzászólásom, ott le van írva a szabványból idézettek szerint. Ha ebben a rendszerben 4 eres a hálózat, mert a PEN vezető keresztmetszete erre alkalmas, akkor a PEN vezető csatlakozik a berendezések testére.
Amennyiben ebben a rendszerben szét van választva a PEN vezető PE és N vezetőre, akkor a PE vezető csatlakozik a berendezések testére.
Az üzemi áramokat a fázisvezetők és a nullavezető vezeti.
Nullavezető nem csatlakozik a fém testekre!