Sziasztok!
Rajzolgattam itthon egy kicsit. :D
Rajzoltam egy elosztószekrényt és egy áramkörök rajzot.Az lenne a kérésem hogy nézzétek át és mondjátok a hibákat.
Köszönöm szépen!
Készítettem neki új témát, mert amelyikben írtad az a elkészült kapcsolószekrények változásait mutatja a felújítás előtt és után. ;)
Csak hirtelen ránéztem és a méretarányokat tekintve az áramköri jelzések és kapcsolókészülékek sokkal kisebbek mint a helység elnevezése.
Üdv!
Csatlakozom az előttem szólóhoz.
Esztétikai szempontból előnyösebb azonos vagy csak egy-két "fokozattal" eltérő betűméretet alkalmazni.
A kiemelésekhez javasolt inkább a betűtípust módosítani (dőlt, félkövésr, aláhúzott, stb) De azt is csak indokolt esetben, ha nagyon gyakran és vegyesen vannak ezek alkalmazva, az is kuszaságot okoz ahelyett hogy áttekinthetőbbé tenné.
Törekedni kell az egyszerű és letisztult megjelenésre (nem kell minden puskaport ellőni egyszerre). Növeli az olvashatóságot és áttekinthetőbbé teszi a dokumentumot.
Ha mindkettő rajz ugyan azt a kapcsolást akarja ábrázolni, akkor ezek nem egyformák. Ha az elrendezési-bekötési rajzon is ugyan az szerint kötnéd be mint a kapcsolási rajzon, akkor már jó lenne! A betápot közvetlenül a túlfeszlevezetőre kell kötni és onnan tovább vinni. / Bizonyos esetekben előtét biztosító is kell a túlfeszlevezetők elé./ Ha villám ill. túlfesz kerül a hálózatra, annak olyan nagy a feszültség emelkedési meredeksége, hogy nincs ideje kanyarogni. Tehát a legrövidebb utat keresi, ha nem találja, csinál magának ahol bír. Mint ahogy a villámhárító levezetőt sem szabad kis ívben vagy szögletesen hajlítva vezetni mert kilép a vezetőről más irányba. Elrendezési rajzon a nullát a túlfeszlevezető a Fi relén keresztül kapja helytelenül, nincs nulla síne a F4-9 leágazásoknak.
Miközben írtam a hozzászólást, a téma új helyre került!
Nova, kérem áthelyezni ezt a Petike rajzához.
petike, az 1. nem, de a 2., mely valamiért túlontúl ABB-re sikeredett -esetleg sponzorál téged a méltán népszerű Svejci-Svéd multi??- tetszik. Az 1.-nél szerintem nagyon kihangsúlyoztad, az egyes Á.K-k megnevezését, ahelyett, hogy inkább a vill tartalmat tetted volna hangsúlyosabbá. Viszont, a 2. nekem speciel tetszik! ;D Marton kollégának igazat adok abban a tekintetben, hogy mind a "C", de különösképpen a "B" kategóriás túlfesz levezető "betáp" vezetéke a lehető legrövidebb kell, hogy legyen! Viszont, azért be lehet -sőt sok "old wiseman" azt ajánlja- kötni Y-ban, tehát párhuzamosan. Praktikusan azért, hogy egy esetleges rövidzárlat ne a készüléken keresztül haladjon, hanem azt elkerülve. A legfontosabb egy mért főelosztó esetében, hogy próbáld magad az akár full laikus felhasználó helyébe helyezni, aki akkor is szeretné azt használni, mikor te mondjuk Pattayában lubickolsz a tengerben, miközben egy helyi lányka "nagyon szeret"... 8) Szóval, olyan elosztót alakíts ki, mely logikus, egyértelmű, könnyen kezelhető, megérthető, tehát maximálisan felhasználó barát! A ma kapható minőségi (pl Legrand, Hensel, ABB, Gewiss,stb) elosztók ilyenek, hiszen ezeket márka hűen berendezheted, tehát nem kell egyfajta vegyes felvágottat készíteni, annak megannyi hátrányával. És itt én nem feltétlen gondolok a fedél alatti témákra, hiszen a felhasználónak nincs semmi keresnivalója a beltérben, ergo neki ott nem kell tudni eligazodni a kábelek, kötések, sínek tekintetében, viszont egy kollégádnak, aki esetleg 5-10 év múltán belenyúl, nos annak igen! (meg neked is, ha visszatérsz, mint anno Arni Schwarzi...)
Köszönöm a válaszokat!
Marton:Miért kell külön N sín az F4-9 leágazásoknak?A második FI relé csak a fürdőszobához megy.
Marton kolléga véleményét már elmondta a Fi relé bekötésről és az előtét biztosítóról.
Ezt ki kell javítani a leírtak szerint.
Szírty a betűk nagyságáról írt. Ez is helytálló, már csak azért is, mert én sajnos nem látom az áramköri elemek feliratozását a felső képen.
A felső kép szerintem egyvonalas kapcsolási rajznak készült, de azok a rajzok másképpen néznek ki. A fázis-és nullavezetőt folytonos vonal jelöli, ez elsőre jó. De a védővezetőt már "pont - vonallal - pont - vonal" rajzjellel kellene felvinni. Ha egyvonalas kapcsolási rajzot készítesz, az elmenő áramkörök vezetői (konyha, szoba, ...) kábel, vezető típussal, érszámmal, keresztmetszettel meg kell jelölni. Az sem árt, ha az áramkör teljesítmény igény is fel van tüntetve.
Első nekifutásra egyenlőre ennyi.
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. január 13., 15:59:34 DÉLUTÁN
Marton:Miért kell külön N sín az F4-9 leágazásoknak?A második FI relé csak a fürdőszobához megy.
Igen, a másik rajz szerint, de itt a F4-9 fésűsíne a 30mA-es FI-reléről van átkötve, és ezért hiányolom az N sínt. Tehát mint először is írtam, nem egyforma a két rajz áramköre. Hasonlítsd össze.
ÚÚ tényleg!Köszönöm a felhívást!Javítom!
Sziasztok
Új vagyok még itt, így ha rossz helyre küldtem, kérem a moterátorokat, helyezzék át. Köszönöm.
Adva van egy családi ház, ahol fel szeretném újítani + bővíteni a kapcsolószekrényt.
Kint a ház falában van minden (bent a házban nincs kapcsolótábla):
EON B 16A biztosíték -> fogyasztásmérő. Innen feljön: fázis, nulla, föld. Azt nem tudom, hogy a nulla és a föld össze van-e kötve, mert az EON-os táblán plomba van. A kapcsolószekrény alatti lábazaton átszik a földelőszonda megléte.
Van tehát az EON táblából feljövő fázis, nulla, föld vezetékem és 3 automata kismegszakító. Ezeket cserélném újra + 25A-es Fi-relé is bekerülne + a fázisvezető-föld közé egy túlfeszültség levezető.
Mellékeletem a nem túl szép rajzomat, gimpben próbáltam felvázolni az ötletem.
A feljövő nullát-földet közösítem, hiszen nem tudom mi van az EON tábla mögött, tudtommal a Fi-relé pedig megkívánja maga előtt a nulla-föld összekötését.
Az így létrehozott közöt pontot bekötöm a Fi-relé 3-as (N) sorkapcsába, a kijövő 4-es (N) sorkapocs pedig megy a lakás felé (valójában fázisonként 1, azaz 3 null vezetéken).
A fázisvezető bemegy a Fi relé 1-es (F) sorkapcsába, ahol a 2-esen fésűs sínnel tovább vezetem az egyes biztosítékok sorkapcsába (10, 10, 16A).
A Fi-relé előtt, a fázisvezető és a föld-nulla közös pöntja közé beteszek egy B+C túlfeszültség levezetőt.
Ez a levezető 2 pólusú, fent L/N, lent PE jelöléssel.
Ami a rajzra már nem került rá:
A ház felé 3 föld és 3 nulla megy. Ezek jelenleg szigetelő szalaggal vannak közösítve, amit fővezeték sorkapocsra cserélek.
A B+C mellett a lakás kritikus fogyasztóin D szintű védelem is van.
Minden ötletet, javaslatot, kritikát szívesen veszek. Műszaki ember vagyok, tehát nyugodtan jöhet a szakmai magyarázat is, ha valami nem oké. Hiába a villamosmérnöki végzettség, sajnos erősárammal nem sokat foglalkoztunk anno, az másik szakon volt én meg gyenge áramra mentem. Ettől függetlenül érdekel a téma és meg szeretném oldani (jól).
Előre is köszönöm!
Szia
Mellékelek egy pdf-et, mely eligazít a témában. Kiderül belőle az is, ami "el van rejtve" előled a plombával.
"...tudtommal a Fi-relé pedig megkívánja maga előtt a nulla-föld összekötését."
Ez így, ebben a formában nem igaz. Lásd TT-rendszer és IT-rendszer. ;)
Pláne mert a szétválasztott nulla és földelő vezető a szétválasztás után elvileg nem köthető össze ismét.
Túlfeszültség védelemről pedig olyasmi rémlik, hogy a túlfesz-védő elé egy olvadóbiztit (késest) kell szerelni, mert hibás, beragadt levezetés esetén a nagy átfolyó áramok miatt károsíthatja az előtte lévő rendszer is.
"Pláne mert a szétválasztott nulla és földelő vezető a szétválasztás után elvileg nem köthető össze ismét."
Mindenki ezt mondja, de szerintem csak reflexből. Szinte minden esetben az eredeti összekötéstől távol akarják ismét összekötni.
Elvileg ugye az óránál össze van kötve...ha össze van kötve. Na én 15 centivel arrébb kötném össze ismét a biztonság kedvéért. Ha tényleg az óránál van összekötve és én ismét összekötöm, tudtommal nem sok vizet zavarok. De ebben érdekelne egy szaki véleménye.
"Túlfeszültség védelemről pedig olyasmi rémlik, hogy a túlfesz-védő elé egy olvadóbiztit (késest) kell szerelni, mert hibás, beragadt levezetés esetén a nagy átfolyó áramok miatt károsíthatja az előtte lévő rendszer is."
2 lehetőség van, beteszem vagy nem teszem. Mindkettőnek van előnye és hátránya is (Ez Sámli kolléga által linkelt pdf végén jól le van írva). Értesüléseim szerint a gyakorlatban ritkán kerül késes biztosíték elé, hiszen az ára legalább annyi, mint maga a túlfesz levezető.
Üzenet összefûzve: 2013. június 28., 20:21:41 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Proci Dátum 2013. június 28., 20:15:54 DÉLUTÁN
Értesüléseim szerint a gyakorlatban ritkán kerül késes biztosíték elé, hiszen az ára legalább annyi, mint maga a túlfesz levezető.
Ezt egyelőre visszaszívom, mert gyorsan rákeresve 1-2 ezer Ft-ért kapni. Nem tudom a villszerelő boltos miért mondott 15 ezer Ft-t..Meg is beszéltük, hogy ez csúnya drága meg amúgy sem létkérdés, szóval elhagyjuk.
A rajzot látom, a helyszínt nem.
A rajzon az áll, hogy a fogyasztásmérőtől már 3 vezeték ágazik le. Ezt én úgy értelmezem, hogy a mérőnél már szét van választva a betáplálás PEN vezetője PE és N vezetőre. Ha ez - teljesen mindegy, hogy milyen távolságra a szétválasztás helyétől - újra össze van kötve - az egy úgynevezett rejtett nullázás. Erről lehet itt a fórumon más témában olvasni. Wolfmasternek teljesen igaza van.
Valami viszont hiányzik a rajzról, és valószínű, hogy a helyszínen is. Ez pedig a betáplálás potenciál rögzítő földelése, amit célszerű ez első elosztótáblánál létesíteni.
Az a reflex azért reflex, mert ezt a szabály. Valamiért, valamikor kitalálták. Bár a logikád jelen helyzetben valószínűleg helyes. (valóban nem okozhat problémát-, de ennyi erővel a fázisvezetőnek használhatsz zöld-sárga vezetéket is, azon úgyis ugyanúgy folyik az áram mint a fekete vezetéken) Bár ez csak abban az esetben igaz, ha TN rendszerről beszélünk. TT rendszerben emlékeim szerint nem szabad a két vezető összekötése.
Az áramvédő kapcsoló hibaáram folyásakor le fog kapcsolni, függetlenül attól, hogy előtte pár centivel összekötötted-e a két vezetéket, vagy nem.
Üzenet összefûzve: 2013. június 28., 20:31:44 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Proci Dátum 2013. június 28., 20:15:54 DÉLUTÁN
"Túlfeszültség védelemről pedig olyasmi rémlik, hogy a túlfesz-védő elé egy olvadóbiztit (késest) kell szerelni, mert hibás, beragadt levezetés esetén a nagy átfolyó áramok miatt károsíthatja az előtte lévő rendszer is."
2 lehetőség van, beteszem vagy nem teszem. Mindkettőnek van előnye és hátránya is (Ez Sámli kolléga által linkelt pdf végén jól le van írva). Értesüléseim szerint a gyakorlatban ritkán kerül késes biztosíték elé, hiszen az ára legalább annyi, mint maga a túlfesz levezető.
Üzenet összefûzve: 2013. június 28., 20:21:41 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Proci Dátum 2013. június 28., 20:15:54 DÉLUTÁN
Értesüléseim szerint a gyakorlatban ritkán kerül késes biztosíték elé, hiszen az ára legalább annyi, mint maga a túlfesz levezető.
Ezt egyelőre visszaszívom, mert gyorsan rákeresve 1-2 ezer Ft-ért kapni. Nem tudom a villszerelő boltos miért mondott 15 ezer Ft-t..Meg is beszéltük, hogy ez csúnya drága meg amúgy sem létkérdés, szóval elhagyjuk.
Én nem a PDF-ben írt F2-, hanem F1-es biztosítékról írtam. Rossz esetben a nagy áramok hatására a villanyórád is szublimálhat, bár ez a szolgáltatónak kár, nem neked.
Emlékeim szerint ;) ha a szétválasztási pont távolabb van mint 50cm, akkor a N vezetőre is kell túlfeszvédelmet rakni. Egy szolgáltatói óra esetén ez majd minden esetben teljesül még akkor is, ha egy szekrényben/dobozocsoporton belül van az óra és a lakáselosztó is.
A TN-C/S rendszernél az az ökölszabály, hogy a szétválasztás helyén kell a földelővezetéket bekötni, utána nem köthetjük össze a PE-N vezetőket, különösen akkor igaz ez, ha túlfeszlevezetőket alkalmazunk és netalán még B-s levezetőt és villámhárítót is használunk. Egy közvetlen villámcsapáskor olyan áramok (akár 200kA) folynak a nem mindig legjobb értékű földelés felé, ami az 50cm-es szakaszon is komoly túlfeszt produkálhat és ez simán rákerül a N vezetőre is, ezért kell szigorúan venni a N vezető bekötését is a védelembe.
A B-s levezetők alkalmazásakor a minimális keresztmetszet földelővezető esetén 16mm2.
Én nagyon szeretem alkalmazni az OBO V25B+C x+NPE termékét, mert ugyan öszvér megoldásról van szó és qrva drága, de eddig még soha nem volt vele baj, csak a rövid vezetékszakaszokra kellett figyelni, hogy ne kelljen alkalmazni kiegészítő induktivitást hozzá. Biztosítót elé csak akkor rakok, ha az üzembiztonság mindenek felett, egyébként a szolgáltatói főbiztit hagyom meg.
Amennyiben valaki van oly jéghideg profi,hogy -amúgy Európéer módon- egy családi ház esetén kiépíti a szabványos - mostmár minden esetben méretlen földkábeles betápos- mérőhelyet, akkor oda mindenképpen tegyen "B"-s túlfeszvédelmi unitot is, mely lehet OBO MC-50B, vagy Pröpster, vagy Denh és ebben az esetben KÖTELEZŐ a legalább 100A-es gG/gL jellegű késesbizti -én általában 0-ás méretűt szoktam használni, mert az robosztusabb, mint a 00-ás- , ugyanis ez a késes egyrészt használható, mint a ház első túláramvédelmi egysége, másrészt a túlfeszvédelmi egységnek is KELL megbiztosítás, mely lehetőség szerint ellenáll a további lökőáramoknak. Egyébként a jelenlegi mérőhely telepítési szabályok miatt már -hiszen sok esetben a mért főkábel(ek) akár 10-15 méteresek is lehetnek, ha a kerítés és az épület közt van némi távolság- nincs gond a "B" és a "C" lépcsőfokú túlfeszvédelmi egységek közti távolsággal, hiszen a "C"-s ugyebár a mért főelosztóba kerül.
Idézetet írta: Proci Dátum 2013. június 28., 15:54:56 DÉLUTÁN
A kapcsolószekrény alatti lábazaton átszik a földelőszonda megléte.
látszik (kimaradt egy "l")
Az már más kérdés, hogy megfelel-e. Gondolom mind a 3 vezeték fekete, nem lehet megkülönböztetni a PE és a NULLA vezetőt egymástól. Pedig nem egyformák a feladataik.