Villámvédelmi zónahatárok

Indította JUVILL, 2012. december 09., 16:25:17 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

JUVILL


Az MSZ EN 62305 számú szabvány értelmében a védendő teret villámvédelmi zónákra kell osztani, és a zónahatárokon túlfeszültség levezetőket kell létesíteni.
Hogyan és miképpen kerülnek meghatározásra, megállapításra a zónahatárok?
Mi határozza azt meg, hogy egy - egy zónahatáron darabszám szerint mennyi túlfeszültség levezetőre van szükség, figyelembe véve azok "b" - "c" - "d" fokozatait?
Hogyan létesítjük ezeket a túlfeszültség levezetőket?
Javaslom váltsunk egy pár hozzászólást ebben a témában.

kormy

A zónahatárokat, csakúgy mint a villámhárító berendezés fokozatát, a tervező határozza meg.Neked mint felülvizsgálónak csak azt kell ellenőrizni, hogy a terv meg van-e és a berendezés, illetve a beépített eszközök megfelelnek-e a tervben foglaltaknak.
Egyébként a zónahatárokat kockázatelemzéssel kell kijelölni.

Fecó

Az új villámvédelmi szabvány szerint már nem A, B és C fokozatok vannak, hanem SPD 1, SPD 2, és SPD 3, de gyakorlatilag ugyanaz a rendszer. A zónarendszer felépítése:
-LPZ0A villámcsapásnak közvetlen kitett tér, a villám teljes elektromágneses impulzusával együtt.
-LPZ0B villámcsapás közvetlen hatása ellen védett, de a teljes elektromágneses impulzus jelen van
-LPZ1 zóna gyakorlatilag ide kerül az SPD 1 túlfeszültségvédelmi eszköz, épületek főelosztói, elektromos betáplálás
-LPZ2 ennek a határához kerülne az SPD 2 védelmi eszköz, alelosztók például az épületen belül.

Az SPD 3 osztály közvetlenül a védendő berendezések elé, dugaszoló aljzatba, hosszabbítóba építve kerül. Fontos megjegyezni, hogy a gyengeáramot sem szabad elfelejteni, az épületbe belépő és elágazó kábel TV, telefon, internet ugyanúgy ki van téve az elektromágneses impulzusnak, gyakorlatilag erre is lépcsős védelmi rendszert kell felépíteni. Nos a rendszer teljes kiépítése, illetve hogy kötelező-e, valóban a kockázatelemzésre van bízva, ahol van külső villámvédelmi rendszer, oda kötelezően van tervezve belső is, de ha valaki a kockázatok csökkentése érdekében kiépíti a belső túlfeszültség elleni védelmet, nem biztos hogy kell külső villámvédelem. Bonyolult és átláthatatlanul kaotikus a kockázatelemzés, nyakatekert képletek jellemzik, a tervezők is többnyire kockázatszámító programokkal dolgoznak...

JUVILL

Idézetet írta: kormyA zónahatárokat, csakúgy mint a villámhárító berendezés fokozatát, a tervező határozza meg.Neked mint felülvizsgálónak csak azt kell ellenőrizni, hogy a terv meg van-e és a berendezés, illetve a beépített eszközök megfelelnek-e a tervben foglaltaknak.
Egyébként a zónahatárokat kockázatelemzéssel kell kijelölni.

Van olyan felülvizsgáló, aki tervező is. ;)
A kettő nem zárja ki egymást.
A másik. Egyáltalán nem biztos, hogy jó a terv. És az sem biztos, hogy terv szerint van kivitelezve. Arról nem is beszélve, hogy ha nem szabványos az egész létesítés.
Kérdésem a témafelvetéskor nem teljesen az adott válaszra irányult, azért köszönöm.
A zónahatárokat az elektromágneses villámimpulzusok hatásának kitett térrészek alapján kell meghatározni. Ez a kockázatelemzésnek csak egy része.
Egész pontosan. " A védendő teret villámvédelmi zónákra kell osztani, amelyekben meg kell határozni a különböző elektromágneses villámimpulzusok hatásának kitett térrészeket és a zónahatárokon ki kell jelölni a kapcsolódó pontokat. A zónákra jellemző, hogy határaikon az elektromágneses erőtér jellemzői jelentősen változnak."
Többek között ezt is ellenőrizni kell egy felülvizsgálónak. :)
Már csak azért is, mert tervezők és tervezők, felülvizsgálók és felülvizsgálók között is van különbség.
Megjegyzem, hogy egy felülvizsgálónak is kell szakmailag olyan felkészültnek lenni, mint egy tervezőnek. Már csak azért is, mert a minősítő iratot a felülvizsgáló adja ki.
Mindettől függetlenül témaindításomban írtam, hogy a zónahatárokra beépítésre kerülő túlfeszültséglevezetők darabszámát, és azok  b - c - d fokozatát műszakilag - legyen az tervező által - mi határozza meg?
Továbbmennék. Ezeket a zónákat egymással csatolni szükséges. Hogyan történik meg a zónák csatolása? Figyelembe véve, hogy a csatoláskor vannak földelhető vezető részek, és szigetelt vezetőrészek. Az köztudott, hogy a szigetelt vezetőrészeket nem lehet földelni.  Ezeket olyan eszközök beiktatásával kell összekötni, amelyek korlátozzák a zónahatáron belépő vezetők közötti feszültséget.
Mik ezek az eszközök?

kormy

Nyilván van olyan felülvizsgáló aki tervező is egyben.De attól a villámvédelmet még mint tervező fogja megtervezni és nem mint felülvizsgáló. Persze van amikor a villámvédelmi terv nem jó.De egy felülvizsgálónak akkor sincs joga felülbírálni egy engedélyezett, elfogadott villámvédelmi tervet. Max. elmondhatja a véleményét, esetleg megjegyzésként leírhatja a minősítő iratba és odaírhatja, hogy "tervezői közreműködést igényel" Ez a szabvány szöveg. De ezzel nem biztos hogy jót teszel a megrendelőddel, ugyanis, ha ez egy első felülvizsgálat, akkor minden a MEGFELELŐ-től eltérő minősítés nem megfelelőt jelent. Az ?MSZ EN 62 305 és a 28/2011(IX.06) OTSZ világosan kimondja, hogy mit kell tartalmaznia egy villámvédelmi tervnek. Egyebek között pl. a zónahatárokat is.  Tovább mennék. Egy új épületnél (szinte) minden esetben kötelező villamos terv készítése. Ha egymás mellé teszed a villamos tervet és a Villámvédelmi tervet, akkor pontosan látni fogod, hogy hová kell rakni a felfogót, hová a földelőt és hová a túlfesz. levezetőket. És még azt is, hogy milyen típusút, hiszen ezeknek koordináltaknak kell lenniük. Ha a terv ezt nem tartalmazza, akkor az a terv nem jó. De ennek megtervezése akkor sem a felülvizsgáló dolga.Ráadásul nem javíthat bele a tervben szerzői jogok miatt. + ki az a hülye felülvizsgáló, aki mondjuk agy szállodában be merné vállalni a tervtől való eltérést. Hiszen lehet, hogy rossz a terv, de akkor ez  a tervező felelőssége, és nem a felülvizsgálóé.

JUVILL


Na szóval. Nem így van. :) Úgy gondolom, hogy félreértés van.
A felülvizsgáló nem tervez, mikor felülvizsgál. Ez igaz. Nem tervezés a feladata.
A felülvizsgáló minősít.
A felülvizsgáló nem a villámvédelmi tervet fogja felülvizsgálni. A felülvizsgáló a létesítés idején érvényben lévő rendeletek és szabványok szerint minősít.
A felülvizsgálónak joga van bekérni a villamos dokumentációkat, ezzel együtt a villámvédelmi tervet is. A megrendelőnek - saját érdekében - kötelessége ezeket a felülvizsgáló rendelkezésre bocsátani.
Amennyiben ezeket nem bocsátják rendelkezésre, a felülvizsgálatot akkor is elvégzi, de a minősítő írat megfelelő rovatában feltünteti, hogy nem kapott dokumentációt.
Mint írod, nem minden terv jó.
A probléma itt kezdődik.
A felülvizsgálat alkalmával a tervezett és a kivitelezett állapot összehasonlításra kerül.
Az összehasonlítást a felülvizsgáló végzi. Ez az ő joga. És ha hülye, ha nem :), minősít.
Még a szállodát is minősíti, még akkor is, ha nem megfelelő lesz a minősítés.
Akármit egy minősítő iratba nem lehet leírni. Amit a felülvizsgáló leír, azért felelősséggel tartozik. Természetes ilyen esetben meg kell nézni, hogy van-e eltérés a tervtől, mikor, ki, hogy engedélyezte ezt. A minősítést e nélkül nem lehet kiadni.
A tervező végezhet kiváló munkát. Ezt meg is kell valósítani.
Úgy gondolom, ha már felülvizsgálat van, akkor nem "tervező közreműködés"-re van szükség. Ezt a műszaki ellenőrnek, vagy még inkább a felelős műszaki vezetőnek kellene meglépni a kivitelezés alkalmával.
És elég sok "hülye" felülvizsgáló van, aki ki meri adnia a nem megfelelői minősítést, még akkor is, ha utána szakértői véleményt kérnek. A szakértő viszont nem csak a minősítő iratot fogja elemezni, hanem a tervet is.
Ez nem az első felülvizsgálatra vonatkozik, mert az esetben jegyzőkönyvet állít ki, melyben leírja, miket kell, és hogyan kijavítani.
Utána adhat ki minősítő iratot.
Ez egy kitérő volt. ;)

De az indított témánál maradva, még mindig nem kaptam választ a felvetett kérdésekre. Mi határozza meg a zónahatárokon létesítésre kerülő túlfeszültség levezetők helyeit, fokozatait, és darabszámát.
Engem ez érdekelne, még akkor is, ha a terven természetesen ezek fel vannak tüntetve. Gondolom nem véletlenül vannak oda, és olyan értékben, darabszámban tervezve. Feltéve, ha jó a terv. :)
Arra sem igazán kaptam választ, hogyan történik a zónák összecsatolása fémes- és szigetelt vezetőrészek esetén.




kormy

A norma szerinti felülvizsgálói bizonyítványomon még nem száradt meg a pecsét. Annyira nem, hogy talán még rá sem nyomták.Múlt hét Kedd-Szerda volt a vizsga. És a tanfolyamon pontosan ezt tanították, amit mondtam.
A felülvizsgáló nem bírálhat felül egy engedélyezett tervet.Legfeljebb megjegyzést fűzhet hozzá.
Nem joga bekérni a tervet, hanem, kötelessége. Terv nélkül ugyanis nem lehet villámvédelmet kialakítani. Ha nincs terv, akkor nem jó a villámvédelem.
Szerinted kinek a sara, mondjuk egy szállodánál, ha az átadás csúszik két évet egy nem polgári per miatt, amikor kiderül, hogy a villámvédelem ugyan terv szerint készült, de a tervben vannak hibák???? Te bevállalnál egy ilyen pert?Kötve hiszem!
Tervezői közreműködés pedig az MSZ EN 62305 szerint a 4 - összesen négy!Se több se kevesebb- adható minősítés közül az egyik. Pontosan arra az esetre, ha a felülvizsgáló szerint nem jó a terv. De ebben az esetben már nincs átadás, mert nem megfelelő a minősítés. és teljesen mindegy, hogy Te ezzel egyetértesz vagy sem!Ez a törvény.
A tervnek pedig tartalmaznia kell a zónahatárokat, amit egy számítógépes program által készített kockázat elmzés segítségével jelöl ki a TERVEZŐ. Ha van terv! Ha nincs akkor nem kötelezett rá az épület. Ebben az esetben viszont felülvizsgálni sem kell.

JUVILL


Az enyémen már megszáradt a pecsét, mert az idén március elején vizsgáztam. :)
És vettem a bátorságot, a nem norma szerintiből is egyszerre, csak azért, hogy haladjak a korral, holott ebből először igencsak régen vizsgáztam. Azt a pecsétet már a nap is kiszívta. ;)
Ha nem megfelelő a villámvédelem, azt akkor nem megfelelőnek minősítettem eddig is, ezek után is.
De nem ezért indítottam a témát, megbocsáss.
Még mindig a lényegnél maradnék, amit a téma indításomban is  írtam, és az előző hozzászólásaimban.
Mi határozza meg a zónahatárokon létesítésre kerülő túlfeszültség levezetők helyeit, fokozatait, és darabszámát, valamint, hogyan történik a zónák összecsatolása fémes- és szigetelt vezetőrészek esetén.
Nagyon megköszönném, ha erre, ezekre kapnék választ.
Utána folytathatjuk a vitát. ;)




nova

Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

kormy

Akkor egy mondattal válaszolnék. A LPZ zónák kijelölését, a túlfeszültséglevezetők helyét, darabszámát és típusát kockázatelemzéssel határozzák meg a gyártó által rendelkezésre bocsájtott paraméterek alapján.

Üzenet összefûzve: 2012. december 11., 17:01:54 DÉLUTÁN

Majdnem elfelejtettem.A szolgáltatókkal is egyeztetni kell.