Kedves Kollégák!
Volt a mai nap egy kisebb vitám. A lényeg. A családi ház betáplálás utáni első kiselosztójába B+C fokozatú túlfeszültség védelem és áram-védőkapcsoló lett beépítve. A betáplálás egyfázisú. A kiselosztóra érkezik egy potenciál rögzítő földelés, valamit 2 szál 10 mm2-es Mkh vezeték. (fekete - fázis, kék - PEN vezető)
Az elosztóról 7 db áramkör van leágaztatva.
Szerintetek milyen a szabványos bekötés? A betáplálást és a leágazásokat illetve.
Természetesen rendelkezésre áll az elosztó nulla- és védővezetősínje.
Sok mindenen lehet vitázni, nem tudjuk min kellene igazságot tennünk. A túlfesz levezető a többi védelemtől független, ÁVK és kismegszakítók. Mi a kérdés? Esetleg elé kel tenni egy előtét-biztosítót.
Válaszod köszönöm!
A vitáról és az előtét biztosítóról majd később.
Ha lehet, az általam leírtakhoz fel tudnál tenni egy szabványos bekötési kapcsolási rajzot.
Gondolom, az érdekelne, hogyan és mikor választódik szét a PE és az N.
Szerintem itt a túlfeszlevezető fajtáján, elhelyezésén és a PEN vezetőn van a hangsúly.
Ha a bejövő PEN vezetőt vesszük védelem alá, akkor a földelő a PE sínre, majd onnan a túlfeszleveztő PE kapcsára megyünk. A túlfesz PEN kapcsáról a PE sínre, mint fő földelő kapocsra visszük aa PEN vezetőt, ami valamivel hosszabb legyen, mint a túlfesz PE kapcsára menő vezeték. A PE kapocsról mehetünk az N vezetővel az ÁVK-ba, annak kimenetéről pedig az N sínre.
Ha a már bontás utáni N vezetőt vesszük védelem alá, akkor a földelő és a PEN a PE kapocsra megy. A PE sínről, mint fő földelő kapocsról megyünk N vezetővel a túlfeszre, majd onnan az ÁVK bemeneti N kapcsára, míg a túlfesz PE kapcsára viszünk, egy az N vezetőnél rövidebb, a PE sínről ágaztatott vezetőt.
E két módot tartanám megfelelőnek azzal a kitétellel, hogy a túlfesz PEN vagy kifejezetten N védelemere való. A túlfesz elé nem kötnék külön biztosítót, ha a mérőnél már van. ... és má' miért ne lenne? Természetesen köthető elé külön biztosító, de leoldása és annak ellenőrzése nélkül, az épület észrevétlenül felügyelet nélkül maradna.
Idézetet írta: Sztrogoff Dátum 2017. október 29., 22:12:09 DÉLUTÁN
Gondolom, az érdekelne, hogyan és mikor választódik szét a PE és az N.
Nekem gondom nincs ezzel.:) Felvetettem egy témát. Kértem, egy bekötési rajzot.
A témát azért indítottam, mert a felülvizsgál helyen egy olyan bekötés volt, mely miatt az ÁVK nem működött.
Üzenet összefûzve: 2017. November 04., 22:50:39 pm
Idézetet írta: nyaki Dátum 2017. október 30., 16:53:25 DÉLUTÁN
Szerintem itt a túlfeszlevezető fajtáján, elhelyezésén és a PEN vezetőn van a hangsúly.
Ha a bejövő PEN vezetőt vesszük védelem alá, akkor a földelő a PE sínre, majd onnan a túlfeszleveztő PE kapcsára megyünk. A túlfesz PEN kapcsáról a PE sínre, mint fő földelő kapocsra visszük aa PEN vezetőt, ami valamivel hosszabb legyen, mint a túlfesz PE kapcsára menő vezeték. A PE kapocsról mehetünk az N vezetővel az ÁVK-ba, annak kimenetéről pedig az N sínre.
Ha a már bontás utáni N vezetőt vesszük védelem alá, akkor a földelő és a PEN a PE kapocsra megy. A PE sínről, mint fő földelő kapocsról megyünk N vezetővel a túlfeszre, majd onnan az ÁVK bemeneti N kapcsára, míg a túlfesz PE kapcsára viszünk, egy az N vezetőnél rövidebb, a PE sínről ágaztatott vezetőt.
E két módot tartanám megfelelőnek azzal a kitétellel, hogy a túlfesz PEN vagy kifejezetten N védelemere való. A túlfesz elé nem kötnék külön biztosítót, ha a mérőnél már van. ... és má' miért ne lenne? Természetesen köthető elé külön biztosító, de leoldása és annak ellenőrzése nélkül, az épület észrevétlenül felügyelet nélkül maradna.
Üzenet összefûzve: 2017. november 04., 23:02:11 DÉLUTÁN
Nyaki!
Köszönöm válaszod! A helyszínen az első megoldást javasoltam, mivel a kiselosztóra 2 db 10 mm2-es vezeték érkezett, egy fázis és egy PEN vezető.
Itt írsz egy olyat, hogy melyik vezeték milyen hosszú legyen. A elosztó 12 modulos.
A vezetékek hossza rövid. Gondolkodtam rajta, a helyes meglátásom nincs, ettől függetlenül biztosan igazad van.
Mennyire befolyásolja ez a - hosszbani megkülönböztetés - a védelmi szervek működését?
A villám áramimpulzusa (LEMP) és /vagy a hálózati túlfeszültség okozta áram által keltett induktív villamos tér (EMC, EMI) okozhat "némi" fejtörést egyéb villamos rendszerekben és berendezésekben, valamint az ÁVK működésében is zavar keletkezhet, amit leoldással tolerál, ezért célszerűen minél rövidebb vezetéket ajánlatos alkalmazni, jellemzően 0,5 m-nél ne legyen hosszabb és az SPD védővezetője lehetőleg vastagabb (min. 16mm2) és rövidebb legyen, mint az aktív vezetőké, így elkerülhetőek a további bonyadalmak.
Lakáselosztóban történő alkalmazás esetén, én a 2. megoldást javasolnám TN-C-S rendszerben.
Az MSZ EN 62305-4:2006 és az MSZ EN 61643-11:2002 jól definiált megoldásokat kínál.
Üdv.!
Valaki találkozott olyan problémával hogy led panel leoldja az ávk-t?Kilencből kettő, a többi műkődik.
Köszönöm
Üdv!
Védővezetős LED driver vagy a hűtőlemezre szigeteletlenül rögzített LED chipek esetén, sajnos előfordulhat.